|
Tudjuk pedig, hogy azoknak, |
| AKIK ISTENT SZERETIK, | |
| minden javukra van. Róma 8:28 |
Versek...
Beszélgetés a halállal
A Halál egy öreghez eljővén
Megállt előtte, s mondván: “Gyere vén!”
Ki ez? - kérdi. - A Halál vagyok,
A köpenye alól kaszája kiragyog.
Megszeppen erre, s vitát kezd az ősz,
“Nem szép tőled, hogy ily egyszerre jössz!”
Nem érkezett sem kártya, sem levél,
Jöttödre még csak nem is figyelmeztettél!
Micsoda?! - nem figyelmeztettelek,
Ez már hazugság tőled vén gyerek.
Ha jól emlékszem, akkor azt hiszem,
Tízszer is bejelentém jöttömet!
Életed alig harmincon túlhaladt
Arcodra kezdtem rakni ráncokat.
Mindenki észre vette, csak te nem,
Ez volt első látogatás jegyem.
Később, hogy ismerkedjünk egy kicsit,
Más alakban jelentém, hogy lesz vizit.
Problémát küldtem pedig eleget,
Mitől hajad folyvást fehéredett.
Durvábban is jelentém magamat,
Mikor mulattál lakomák alatt.
Ettél pecsenyét, ittál tokajit,
Megkocogtattam sorba fogaid.
Mitől azok elkezdtek hullani,
Ez is jöttöm jelenté - Atyafi.
Sőt még tréfából azt is megtevém,
Láthatatlanul a hátadra ültem én.
Az utcán is hordoztál a hátadon
Még magad is mondád, hogy valami nyom,
S görbülni kezdett egész alakod.
No, ismerj meg - én voltam lovagod!
Ne mond tehát azt nekem jó öreg,
Hogy én be nem jelentém jöttömet.
Hogy így talállak készületlenül,
Te vagy az oka, egyes egyedül!
De a vitának nincs most ideje,
Öltözz fel szépen és gyere!