|
Tudjuk pedig, hogy azoknak, |
| AKIK ISTENT SZERETIK, | |
| minden javukra van. Róma 8:28 |
Versek...
Várlak fiam!
Súlyos betegen feküdt az anya lázasan az ágyban
Szép nagy derék legény fia, készült menni a bálba
Ne menj fiam kérlek, lásd mily beteg vagyok
Ha te elmégy e tudattól úgy érzem meghalok.
Úgy fáj nekem látni téged a bűn útján járva
Kérlek legalább ma este ne menj el a bálba.
Maradj itt mellettem és én imádkozni fogok érted,
Hogy a Jó Pásztor az Ő nyájához vezéreljen téged.
Hasztalan az anya esdeklő kérése,
A fiút vágy hajtja, rohan a veszélybe.
Ha már csak elmész gyermekem. Kérlek ne légy soká
Itthon imádkozva vár rád beteg, hivő édesanyád.
A fiú kilépett, az ajtót becsukta,
De az édesanya szavát már egészen jól hallotta.
Várlak fiam! Már késő éjjel volt, amikor a bálban
Egy mulatós kedvű ifjúnak hirtelen rossz kedve támadt.
Eszébe jutott az esti jelenet
Hogy édesanyja várja őt betegen.
Otthagyva a zenét, a víg társaságot
És haza sietett, de otthon mit látott.
Az anyát térdelve, s előtte nyitott Biblia
A két keze még mindig imára kulcsolva.
De ajka nem mozgott, nem dobogott szíve
Mert elszállt a mennybe, fiát váró lelke.
Csak a Bibliára tett levél igazolta az anya
utolsó szavát, amelyre ez volt írva:
Fiam! A mennyben vár anyád!